Lovas sportok
  Díjugratás

                  

A látványos, verhető akadályokkal megépített pályán lebonyolított díjugratás alapelvei a tereplovaglásra (illetve vadász-lovaglásra) vezethetők vissza. A XIX. században Nyugat-Európa előkelő köreiben a lóháton kutyafalkával űzött vadászat igen nagy népszerűségnek örvendett. A vadászatok alkalmával sokszor kellett természetes akadályokat átugratni, így egyre fontosabb lett, hogy a lovak és a lovasok baleset nélkül tudják az akadályokat leküzdeni. A lovak képességeinek elbírálásának és a lovasok megfelelő kiképzésének igénye hozta létre ezt a sportot. Az ugrás jellegzetes stílusa azonban csak a XIX. és XX. századok fordulóján alakult ki.
Az első magasugró és távolugró lovas versenyt 1864-ben rendezték Írországban, Dublinban, kifejezetten vadászlovak kipróbálása céljából, az első igazi díjugrató verseny 1866-ban volt Franciaországban. A XIX. századi verseny sok mindenben különbözött a maitól. A díjugratás az olimpiákon is szereplő sport. Ebben egyenként versenyeznek a lovasok, a pályán egyszerre csak egy lovas lovagol, vagyis a versenyszabályok előírásainak megfelelően felállított akadályokat ugratja. A megmérettetés pontozással történik, akadályok leve- réséért, ellenszegülésért, lóról való leesésért, kitörésért hibapontokat kap a lovas, amely beleszámít a teljesítményébe.
A versenyeket egy bírói testület felügyeli. A dijugratóversenyek általában összevetésseI zárulnak, amikor akár az eredeti, akár egy megváltoztatott pályavonalon kevesebb ugrást kell minél kevesebb hibával és minél rövidebb idő alatt megtenni a lovasoknak.

    Díjlovaglás

A díjlovas bemutató a ló és lovas közötti tökéletes harmóniát és összhangot mutatja be, tulajdonképpen az idomítás alfája és omegája. Már XIV. Lajos hadseregének kiképzésében sokat adtak arra, hogy a katonák lova egy talpalatnyi helyen is engedelmesen mozogjon, forduljon, robbanékony, mégis nyugodt legyen.
A díjlovaglás célja a ló alkatának, mozgásának és képességeinek harmonikus kifejlesztése. A díjlovagló versenyek a nemzetközileg előírt díjlovagló négyszögben zajlanak, ahová a ló kiképzési fokának megfelelően, meghatározott feladatokat írnak ki.
A díjlovaglás leglátványosabb formája az úgynevezett Zenés Kűr, ahol a zenével összhangban mutatják be csodálatos gyakorlataikat lovaikkal a lovasok.

                   Fogathajtás

Fogathajtásban a világ élvonalához tartozunk. Egy napos versenyeket főként bemutatás céljából rendeznek, sokszor amatőr hajtók részvételével. A megyei, területi versenyek és bajnokságok általában kétnaposak. A hazai és nemzetközi hivatalos ?A? és ?B? kategóriás versenyek három napon keresztül folynak.
A versenyeket egyes-, kettes-, és négyesfogathajtó kategóriában rendezik. Ezt kiegészíti a pónifogathajtás is kettesfogathajtó kategóriában.
Maga a fogathajtás három versenyszámból áll. A díjhajtásban vizsgálják a hajtó és a ló kapcsolatát, különleges engedelmességi formulákat. Értékelik a ló ápoltságát, és a hajtóval való összképet is. A maraton hajtás során a fogatoknak általában 6-7 vizes, illetve dombos akadállyal kell megküzdeniük. Az akadályhajtásban egy meghatározott, szűk időn belül kell a versenyzőknek sikeresen célba érniük.
Új színfoltja a fogathajtó sport nemzetközi versenyeinek a mozgássérültek egyesfogat-hajtó világbajnoksága.
A legtöbb hajtó lipicai lovakkal dolgozik, mert hazánkban ennek a fajtának a tenyésztése a legelterjedtebb.
A fogathajtó sport a Magyar Lovas Szövetség legeredményesebb szakága. Fogathajtóinkat jelenleg a világ élvonalában jegyzik.

               

                                                                    

            

Oldal: Lovas sportok
Szeresd a lovakat és a ponikat!!! - © 2008 - 2024 - horses-ponys.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat